Üvegfajták - Üvegművészet - Az üvegfestő 10 pontja

Iparművészet

Iparművészeti jellegűek azok az alkotások, amelyek a célszerűség mellett még a szépség követelményének is megfelelnek. Ide sorolhatjuk a sokszorosított vagy egyedi előállítású autonóm műalkotásokat, amelyeket csupán anyaguk és technikájuk különböztet meg a hagyományos értelemben vett képzőművészeti alkotástól. Idetartozik még a díszítőművészet, a díszítőfestészet, az épületszobrászat, a könyvdíszítés, az ipari formatervezés, az alkalmazott grafika, az üvegfestészet és az ólomüveg- illetve díszműüvegkészítés.

A művészetek ezen harmadik, legkisebb mesebeli királyfia ma is szívósan küzd az őt megillető helyért, amelyet valaha betöltött, amikor még nem vált el tőle a képzőművészet, amikor a művészetek mesterségbeli tudása egyenrangú volt a művészeti megérzésekkel, látomásokkal.

Iparművészeti tárgyak azok, amelyeket alkotójuk az anyag törvényszerűségeinek figyelembe vételével úgy formál meg, hogy bennük az emberi tartalom összhangban legyen az anyag, a forma, a hasznosság és az esztétika törvényeivel.

Az iparművészet társadalmi és kulturális felelőssége, hogy értékmérője, jelzője társadalmi fejlődésünknek, egyik meghatározója közérzetünknek, közvetlenül és szüntelenül hat reflexeinkre és tudatunkra.

Társadalmi küldetése az, hogy bizonyos művészeti igényt, ízlést fejlesszen ki az emberekben, hogy megtanítsa őket érzelmileg és értelmileg saját koruk szintjén élni. Az ízlésnek, a művészeti ítélőképességnek sok összetevője van, az ízlésre nevelni kell. Az ízlésnek társadalmi, etikai következményei vannak, ezért nem magánügy, hisz közösségünk értékmérője.

Vizuális nevelésünkben a tárgykultúra, a környezetkultúra egyre nagyobb helyet igényel. Aki figyelmet szán a világra, tudja, hogy azt keresik, ami hitelesen más, ami EREDETI.

Én hiszem, hogy aki emberileg gazdag környezetben él, szépséges tárgyak között, a körülötte lévő világgal személyes kapcsolatban, annak szebb és egészségesebb a lelke.

Szilánkok az üvegművészet történetéből

Az üvegnek, mint anyagnak az ismerete az idő homályába vész, találtak 8ooo éves üvegolvasztásra alkalmas fazekat, 6ooo éves üvegfelülettel bevont sztearit gyöngyöt, és ismert a kiásott leletekből, hogy Jerikóban már 8ooo éve készültek ékszerek és szerszámok üvegből, obszidiánból.
Kezdetben az üveg ékkőként szolgált, az egyiptomi Tuthmószisz fáraó sírjának szarkofágjában együtt találták üveget a drágakövekkel együtt aranyba foglalva, ami azt jelenti, rangja és értéke volt.

Később, az ókori Rómában használati edényeket, padlóburkolatokat, falburkolatot, -mint például Theodóra császárnő és kísérete címűt Ravennában-, a San Vitale templomban található üvegtükröket, vázákat, -pl. Portland-váza, Lükurgosz-csésze- és ablakokat is készítettek belőle.
Egyik számunkra fontos, zománcból fémre festett, illetve fémrekeszben kialakított színes üvegkompozíció Géza király a magyar koronán, ez a magyar koronának azon része, amely a bizánci udvarból került hozzánk (CORONA GRAECA).

A középkorban a gótikus templomi üvegablakok az írást pótolták, a művészet oly tündöklésével, amely saját korában is csodálatot váltott ki. Kiváló példa erre a Franciaországbeli chartres-i székesegyház üvegablakai.
Chartres káptalanjának kancellárja írta, hogy az üvegablakok "úgy ábrázolják a Szentírást, hogy közben mindent megvilágítanak nekünk, és a rosszat elhárítják tőlünk".

A színes üvegalak festészet középkori szellemét ébresztette fel Róth Miksa, a historizmus és szecesszió nagy mestere, kinek munkáit számos helyen megcsodálhatjuk, pl. Országház, Szent István-bazilika, Magyar Nemzeti Bank, Zeneakadémia, Gresham-palota. 1885-ben nyitott üvegfestő műhelyt, melynek alkotásai a magyar iparművészetet jelesen képviselik. A kiváló, szép, dekoratív, tetszetős anyag, amivel, és ahogyan dolgozott, hozzásegítette Őt a sikerhez. Sok megrendelést kapott, így például a debreceni és a pécsi tudományegyetemek aulái, az egri, a kassai, a gyulafehérvári székesegyházak ablakai, a szabadkai városháza, a marosvásárhelyi Közművelődési Palota. Rendre nyerte a külföldi világkiállítások aranyérmeit, így nyert Párizsban, Torinóban, Amerikában. Voltak külföldön is megrendelései, pl. Norvégiában a sandefjordi és az oslói Fageborg -templom ablakai, Olaszországban a Museo del Risorgimento Kossuth-emlék üvegfestménye, Mexico Cityben a Nemzeti Színház ablakai a legjelentősebbek.

Róth Miksa így vallott: "nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény, a tűzben nemesedett szín válik napfénnyé. Ez az oka annak a misztikus hatásnak, mely a dómok üvegfestményeiből felénk árad, mert ellentétben minden egyéb dekoratív festménnyel, melynek anyaga mindenkor holt és változatlan, az üvegfestmény színei az átszűrődő napfényben folyton rezegnek és változnak, irizálnak és ragyognak, aszerint, ahogy a fénysugarak behatásai változnak, és ezáltal mintegy élő jelenségként hatnak reánk."